Torosaurus (2000)
A legtöbb képemet akril festékkel készítettem, és a hagyományos eszközök mellett előszeretettel használtam az „airbrush” technikát. Ennél a képnél kissé egyszerű munkamódszert használtam. A ceruzás rész után kimaszkoltam a figurát, és retuspisztollyal megfújtam a színeket, majd a fóliát megcserélve a hátteret is megszíneztem. A fólia eltávolítása után festék segítségével élesítettem a szükséges részeket, majd fehér pasztellceruzával némi fényt rajzoltam az állat testére, hogy plasztikusabb hatást érjek el. Ez a technika rendkívül gyors, csak arról nem szabad elfeledkezni, hogy a retuspisztoly nem dolgozik helyettünk.
Bővebben...
Caliban (2004)
Ez a kép egy kissé bonyolultabb technikával készült, mint az előző. A megrajzolás után kézzel megfestettem a figura felületét, így jobb alapot biztosítottam az „airbrush” munkálataihoz. Miután színekkel megfújtam a felületeket, és a fóliát is eltávolítottam, nekiálltam kidolgozni a részleteket ecsettel. Ezután digitalizáltam a festményt, és a további finomításokat már photoshop segítségével fejeztem be.
Bővebben...
Orkháború (2005)
A digitális technika hatalmas ugrást jelentett a fejlődésben. Bár szerettem a kézi munkát, kénytelen voltam ebbe is beletanulni, ha lépést akartam tartani. Egyedül a megrajzolási fázis technikáján nem akartam változtatni. Szeretem a grafit sercegését hallani, mikor találkozik a papírral. A színezéshez itt is photoshop programot használtam, és hasonlóan a klasszikus olajfestéshez, itt is hátulról jöttem előre, legvégére hagyva a főalakot. A temérdek lehetőség miatt bátrabban, szabadabban lehet dolgozni ezzel a technikával, de ide is érvényes az, hogy a számítógép nem fest helyettünk. Csak eszköz, mint egy ecset, amit a mi tehetségünk, tudásunk irányít.
Bővebben...
Orktánc (2008)
Általában nem szoktam a régi képeimet felújítani, bár a digitális technikának köszönhetően nagy erre a csábítás. Ha viszont a régiből valami újat, mást lehet létrehozni, akkor még kihívásnak is vehető a feladat. Ebben az esetben csak arról volt szó, hogy a könyv borítója hamarabb készült el, mint a regény. Három évvel később, mielőtt a mű nyomdába került volna, már nem éreztem elég jónak a képet. Akril festmény esetében nem nyúltam volna hozzá, egyébként már úgyis kifizették, de így nem tudtam elengedni. Át kellett dolgoznom, pedig a kiadó nem kérte, de nem is tiltakozott ellene. Én viszont jobban éreztem magam utána.
Bővebben...
Fénysarló (2011)
A digitális képek mellett jólesett egy kicsit nosztalgiázni. Kaptam egy megrendelést, ahol eredeti képet kértek tőlem egy könyv borítójához. Az író nem nyomtatóval, hanem kézzel készített festményt szeretett volna kirakni a falára. Elővettem hát a régi felszerelésemet és megfestettem. Bár mindent ugyanúgy csináltam, mint régen, rá kellett jönnöm, hogy közben mennyi minden változott. A szemem sajnos már nem a régi, de a kezem még úgy működött, ahogy akartam. Olajjal biztos, hogy fogok még festeni, de ezzel a technikával ez volt az utolsó.
Bővebben...
Swords (2011)
Szeretek képregényt rajzolni, de sajnos eddig kevés alkalommal tudtam magam kipróbálni ezen a területen. 2010-ben lehetőséget kaptam, hogy változtassak a helyzeten, mert felkértek egy induló sorozat megrajzolására. Örömmel vállaltam, bár nem lehetett előre megjósolni, mennyire lesz a közönség befogadó erre a stílusra. A képregényt nemzetközi piacra szántuk, de azért a hazai közönséget sem akartuk kihagyni.
Bővebben itt: www.swords.hu
Bővebben...
Teljes képregények
1987-ben felkértek egy önálló képregény újság megrajzolásához. Két történetet írtam és rajzoltam meg Preyer Hugo novellái alapján, egyet pedig a saját ötletemből. Az újság Emberek és robotok címmel jelent meg. Minden szabadidőm erre ment, mert közben persze volt egy munkahelyem is. Nagy öröm volt a készítése, és akkor azt hittem, ezzel fogok foglalkozni a jövőben. Voltak is folytatások, de aztán a sors másfelé fordított.
Az itt látható képregények többsége abban az időben készült.
Bővebben...